Pontosabban csak meghosszabbítottam a tagságomat az egyik pesti iskolaszövetkezetnél. Hát mert ugye dolgozni nem árt néha, mert 19 évesen nem szeretnék mindenért a szüleim nyakán lógni, főleg akkor, ha nem csak támogatnak anyagilag, hanem egyúttal bele is szólnak. Így a mai téma a diákmunka körül fog forogni.
Először egy gyors ismertető a diákmunkaerő közvetítés lényegéről. Mondanám, hogy pár nagyszívű ember azt gondolta, hogy segítséget nyújt pár szegény vidéki diák számára, kiknek nyakukba szakad a pesti megélhetés teljes költsége. De nem. Ez az egész rendszer egy hatalmas átbaszás. Mivel diákként mindenféle járulékot az állam elintéz, például egészségbiztosítás, nyugdíjat még úgysem kell fizetni, mert nem adnak évekre munkát, és ha csak addig foglalkoztatnak, amíg az SzJA 0%, akkor még azt sem kell fizetni. Szóval csak a tényleges munkát kell megfizetni. Átlag órabér 400 Ft és 550 Ft között mozog. Ez az amit a diák kézhez kapna. De ebből egyszer levonják a regisztrációs díjat, amiért kilépéskor külön verni kell az asztalt, hogy ne nyeljék le. Ha adnak a szövetkezet reklámjával díszített pólót, akkor azért is levonnak egy egyszeri díjat. Az egyszeri levonásokon csak túl kell esni, mint a védőoltáson, csak ennek semmi hasznát sem fogja látni a diákság. A papír munka sem semmi, jelentkezés 9 A4-es oldal volt, a meghosszabbítás csak 3, de mindkét esetben vinni kellett egy érvényes iskolalátogatási igazolást.
Ha mindez megvan akkor a diák már dolgozhat, feltéve ha kap munkát. Sok munkának vannak feltételei, betöltött 18 életév, érettségi, nyelvvizsga a megadott nyelvből, vezetői engedély. Meg persze az is számít, hogy mikor és hol kell megjelenni. Meg persze a fizetés sem utolsó, de én már úgy állok a dologhoz, hogy mindegy mennyit fizet, csak fizessen.
Ha szerencsés az ember, akkor talál egy munkát, ami közel is van, és nem kell hozzá felsőfokú horvát nyelvismeret. Akkor a diák lelkesen elindul, hogy ő most keresni fog. Aztán az első találkozás a főnökkel, hivatalos nevén: projektvezető. Ő a góré, az atyaúristen, aki majd aláírja a jelenléti ívet. Mert az előzetes egyeztetés kevés. Persze először mindegyik kedves, és azt a látszatot kelti, hogy ő a legjobb barátja lesz a diáknak, és még a fizetését is elintézi. Vigasztalja, ha az elején nem úgy megy a munka, ahogy az szeretné. Szóval eljátssza a kedves, megértő főnököt. Ez a látszat maximum 3 napig szokott tartani, amíg megfigyeli, hogy pontosan mennyire keményen tud a diák dolgozni. Onnantól viszont már hajtás van, és a főnök is átalakul valami ördögi lénnyé, ki "jó szándékkal" sztahanovistát akar a diákból faragni. Nincs kegyelem. Jönnek a kegyetlen minősítések, amiknek az alapját én nem igazán értem, mert ha nincs megelégedve a végzett munkával, akkor hazaküldhet bárkit. Szóval a hajtásért csak a lecseszések járnak. Mindenhol ez volt, aztán ha kiderül, hogy mégsem végzett a diák rossz munkát, akkor még egy bocsit sem képes kiejteni a száján.
A jelenléti ív aláíratása meg megint egy teljesen más történet, mert az összes főnök elvár ilyenkor egy kis seggnyalást, hogy például csak neki köszönhetem azt a 20 000 rögzített karaktert, ami után kaptam karakterenként 16 fillért (hivatalosan 0,16 forintot, mert nincsen már fillér). Ilyenkor előadják a konstruktív kritikájukat, hogy legközelebb ennyi kevés lesz, és legközelebb nem fogja aláírni, amire egyébként kötelezve van.
Eredetileg óránként 10 perc pihenő mindenkinek jár, gyakorlatilag engedélyt kell hozzá kérni, és ha már nagyon neheztelnek, ha valaki rendszeresen él ezzel a jogával, akkor elmesélik, hogy például ő legutoljára 4 éve tartott pihenőt, azt is csak az áramszünet miatt.
A kollégák, akik főállásban dolgoznak, egyrészt mindegyik dirigál, és örül, hogy van kit ugráltatni, pedig az ugráltatásra ki van jelölve egyetlen egy személy (már nem egyszer kaptam ellentétes utasításokat, és felülbírálásokat). Persze ők is megjegyzik, hogy milyen jó ez a diákmunka, és mennyire demoralizáló, hogy annyit kapunk kézhez, mint ők. De főállás az egy biztos kereset, és legalább annyi, mint a minibál bér. A diákmunka pedig vagy van, vagy nincs. Volt mikor kerestem egy egész hónap alatt 4000 forintot, és volt hogy fél évig nem is dolgoztam, mert egyszerűen nem volt munka.
Végezetül a diákmunka az összes cégnek megéri, mert a diák fizetésén kívül csak az iskolaszövetkezetet kell megfizetni. Rugalmas munka és az elején még lelkes a munkaerő és mindig lesz egy bűnbak kéznél, kinek a nyakába lehet varrni mindent. A diákok szemszögéből viszont sokszor nagyon kellemetlen és megalázó a kommentálás és a lenéző minősítés. De sajnos sokan rá vannak kényszerülve az ilyen munkalehetőségekre, mert a szülők zsebe is véges. De a diákok helyzetét mindenki leszarja, ha meglehet belőle gazdagodni. Én sem szórakozásból fogok leltározni éjszaka, úgy hogy másnap iskola is van.
White Hawk
